JUBILEUMI ÜNNEPSÉG TÖKÖLY-POPOVICS SZÁVA SZÜLETÉSÉNEK 250. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL BUDAPESTEN

A Szerb Matica, a Szerb Köztársaság budapesti nagykövetsége és a magyarországi Szerb Önkormányzat díszülést rendez Tököly-Popovics Száva, a Matica srpska elnöke és védnöke, az első szerb jogtudor születésének 250. évfordulója alkalmából. Az ünnepséget 2011. május 19-én csütörtökön, 19 órai kezdettel rendezik, a Szerb Köztársaság budapesti nagykövetségén.

A vendégeket öexcellenciája Dejan Šahovic úr, a Szerb Köztársaság nagykövete, Čedomir Popov, akadémikus, a Szerb Matica elnöke és Ljubomir Aleksov, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat elnöke köszönti majd.

Tököly-Popovics Száváról ünnepi beszédet dr. Dušan Nikolić, a Szerb Matica főtitkára mond.

Az ünnepi rendezvényen fellép az újvidéki TAJJ vonósnégyes. (Aleksandra Krčmar Ćulibrk, hegedű; Jovanka Mazalica, hegedű; Jelena Filipović, brácsa és Kalmár Tímea, cselló.) Műsorán a következő művek szerepelnek: Aleksandra Vrebalov: Skicc no. 2, Dmitrij Sosztakovics: Vonósnégyes, no. 3, Op. 73, Dejan Despić: Dicshimnusz Stevan Mokranjac tiszteletére, Aleksandra Vrebalov: Pannonia Boundless

TÖKÖLY POPOVICS SZÁVA
az első szerb jogtudor, a Szerb Matica elnöke és védnöke
Arad, 1761. VIII. 17– Arad, 1842. IX. 21.

Sava Popović Tekelija (Tököly Popovics Száva) híres nemesi családból származott. A Jovan nevű dédapja által vezetett szerb határőr alakulatok sokban hozzájárultak Savoyai Jenő 1697-es zentai győzelméhez a törökök felett. Apai nagybátyja, Petar Tekelija Nagy Katalin orosz cárnő neves tábornoka volt.

Tököly Száva, szülővárosában, Aradon szerb és latin nyelven szerezte alapműveltségét, majd Budán lett gimnazista. A gimnázium felsőbb osztályaiban filozófiát és rajzot is tanult, valamint retorikai órákat vett. Utána két évig a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait, ahol jogot hallgatott, s közben a francia, olasz és a spanyol nyelv elsajátítására törekedett A természettudományi tárgyak iránt is nagy érdeklődést tanúsított, anatómiai, kémiai, botanikai és matematikai előadásokra járt, mindemellett még fuvolázni is tudott.

Jogi tanulmányait a pesti egyetemen fejezte be 1785-ben. A következő esztendőben, 25 éves korában ugyanazon a főiskolán meg is védte De causa et fine civitatis (Az állam létezésének oka és célja) című doktori értekezését, s így lett első szerb jogtudorrá. Értekezését latin nyelven írta, amelyen a francia enciklopédisták valamint a felvilágosodás eszméinek hatása érződött.

Tököly Száva tanulmányai befejeztével néhány évig állami hivatalt vállalt. Csanád vármegye segédjegyzője és a magyar udvari kancellária titkára volt. 1801-ben visszavonult az állami hivatalból, és csak magánügyekkel foglalkozott. Figyelemmel kísérte a szerbiai történéseket, támogatta a több évszázados török elnyomás ellen irányuló szerb felkelőket. 1805-ben lefordította Watson Rómaiak Spanyolországban című művét, amelynek az előszavában a szerb állam megújításának programját írta le. Követve a francia felvilágosodás eszméit aktívan részt vett a nép szellemi felemelkedésének elősegítésében. Úgy vélte, hogy egy erős, művelt társadalmi elitet kell létrehozni, amely képes lesz a szerb népet újból a modern európai fejlődésbe bekapcsolni. Ennek érdekében jövedelmének nagy részét szegény, de tehetséges diákok és egyetemisták iskoláztatására fordította.

Küldetése és jótékonysági tevékenysége nagyban egybeesett az 1826-ban, Pesten megalakított Matica srpska (Szerb Matica) célkitűzéseivel. A társaságot Jovan Hadžić (az újvidéki magisztrátus későbbi szenátora és az 1844-es Szerb Polgári Törvénykönyv írója) fiatal doktorjelölt, valamint Đorđe Stanković, Josif Milovuk, Jovan Demetrović, Gavrilo Bozitovac, Andrija Rozmirović és Petar Rajić jómódú üzletemberek alapították. 1838-ban Tököly Szávát választották a Matica elnökévé. Ez volt az újabb szerb történelem egyik legfontosabb eseménye. Tököly Száva szorgalmazta a Matica srpska tudományos társasággá válását. Gazdag könyvgyűjteménye lett a Matica srpska Könyvtárának alapállománya. Sokban hozzájárult a Szerb Panteon (portrék és más műalkotások gyűjteménye) létrehozásához, amely később a Matica srpska Képtárának és a Vajdasági Múzeumnak az alapja lett.

A szerb nép számára különösen fontos az 1838-ban Pesten létrehozott diákotthon, a Tökölyánum. Ebben a palotában volt a Matica srpska székhelye egészen 1864-ig. Sok szerb, leendő értelmiségi élt és tanult az alapítvány épületében. Egyikük feljegyzése szerint az idős, kék frakkos nemes „mindenről maga gondoskodott, ami a növendékek kényelmét szolgálta, még a szalmazsákokat is saját kezűleg tömte meg és varrta be – pedig akkor már közel nyolcvan éves volt…”